Bemutatkozás Az iskola beiskolázási körzete Kodály Zoltán élete, munkássága

"..... elitnevelés és tömegnevelés
egymástól el nem választható
szerves egység kell hogy legyen,
csak akkor értékes az eredmény,
ha megvan a kettő egyensúlya ."

/Kodály Zoltán/

Bemutatkozás

A Kodály Zoltán Általános Iskola 1983 szeptemberében nyitotta meg kapuit Győr-Szabadhegyen.

A Győrt keletről megközelítő dombságnak szélső része a szabadhegyi terasz, mely mintegy húsz méterrel magasabban fekszik a város általános szintjénél. A városrész határa a Kakashegy. A települést már a XII. században említi oklevél. A régi írások szerint királyi szőlősök, vincellérek voltak őslakói. Az önálló községet később Győrhöz csatolták, de ennek időpontjáról nincsenek megbízható adatok. A városrész falusias jellege a XX. század közepéig nem változott. A felépült József Attila lakótelep az 1970-es évektől topográfiailag is a városhoz kapcsolta Szabadhegyet. A városrész falusias jellege eltűnőben van, a terület fokozatosan urbanizálódik az épülő sorházakkal, lakónegyedekkel. A városrész gazdasági infrastruktúrája átlagos színvonalú. A szolgáltató szféra az elmúlt években sokat fejlődött. Bölcsőde, három óvoda, általános iskola és gyógypedagógiai módszertani központ, általános- és középiskola, szakközép és szakiskola valamint művelődési ház működik itt.

A terület legfiatalabb intézménye iskolánk. 1982-ben, Kodály Zoltán világhírű magyar zeneszerző és zenepedagógus születésének századik évfordulója alkalmából alapította Győr városa, harmadik ének-zene tagozatos, 8 évfolyamos általános iskolájaként. Az 1983/84. tanévben Tárogató Utcai Általános Iskola néven kezdte meg működését a modern intézmény.

1985. május 24-én avatták fel Bardócz Barna ötvösművész néprajzi ihletésű „ Kodály-emlék" reliefjét, ami azóta is aulánkat díszíti.

1986. május 23-án került sor a névadásra, amit a zeneszerző emlékéhez méltó szellemű nevelőmunkánkkal érdemeltünk ki. A névadó ünnepség díszvendége Kodályné Péczely Sarolta volt. Ekkor került sor Csáki - Maronyák József Kossuth-díjas festőművész Kodály portréjának leleplezésére.

Az iskola arculatát a kezdetek óta az emelt szintű ének-zenei képzés, és a francia nyelv második idegen nyelvként történő oktatása határozza meg. Az emelt szintű ének-zenei oktatás első osztálytól indul. A zeneiskolával együttműködve hangszeres zenetanulásra is lehetőség van. Énekkarok és kamarazenélés is színesíti a palettát.

Francia nyelvi képzésünk 3. évfolyamtól indul az átlagosnál jobb képességű tanulóknak. 1994 óta tanulóink első osztálytól 6. osztályig teniszoktatásban vehetnek részt. 1996-ban iskolánk udvarán két salakos teniszpályát létesítettünk, amelyeken minden éven megrendezzük a városi "Tárogató" teniszversenyt. Elmondhatjuk, hogy diákjaink több mint 60 %-a speciális képzésben részesül.

Iskolánk vonzáskörzetének jellemzője, hogy a lakótelepről, a családi házas részből és a legújabban épülő igényes lakónegyedekből egyaránt járnak hozzánk gyerekek. A szülők iskolai végzettsége, foglalkozása, anyagi háttere, igényszintje nagy szóródást mutat. A családok jelentős része kényszerül többletmunka vállalására anyagi hátrányainak kompenzálásáért. Így a szülői többletigények kielégítése mellett kiemelten fontos feladatunk a szerényebb képességű tanulók felzárkóztatása, a hátrányos helyzetű tanulók támogatása, képzése. Az iskolai élet mind hangsúlyosabb szerepet kap a tanulók nevelésében, a szabadidejük hasznos eltöltésében, hiszen a családoknak egyre kevesebb idejük van a gyermekeikkel való foglalkozásra. Reggeli ügyeletet, napközit, ebédet, igény esetén tanulószobát biztosítunk a jelentkezőknek.

Tanórán kívül számos lehetőség van szórakozásra, a tudásanyag, az ismeretek bővítésére a modern könyvtárban, informatikai-számítógépes szaktanteremben, szakkörökön, az iskolai sportkör és a Diákkör rendezvényein. Rendszeresen szervezünk hangverseny-, kiállítás-, színházlátogatást, kirándulást, táboroztatást. Lehetőséget biztosítunk a különböző egyházaknak hittanoktatásra, a szülők igénye alapján.

Oktató-, nevelőmunkánk nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem, és biztosítja az ismeretek, a vallási vagy világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését.

Nevelőtestületünknek elsődleges célja, hogy felkészítse és képessé tegye tanulóinkat a sikeres továbbtanulásra. Az elmúlt évek pályaválasztási statisztikája igazolja munkánk sikerét.

Az iskola beiskolázási körzete 

Kodály Zoltán élete, munkássága

Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten.

A galántai népiskolában (1888-1892) és a nagyszombati érseki főgimnáziumban (1892-1900) végezte alsóbb tanulmányait. 1900. június 13-án jelesen érettségizett. Szeptemberben került Budapestre, a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakára, valamint az Eötvös Kollégiumba. Az egyetem mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is. Zeneszerzéstanára Hans Koessler volt. Az iskola hangversenyein bemutatták d-moll nyitányát (1898) és Esz-dúr trióját (1899). 1904 júniusában megkapta a zeneszerzői diplomát. Szeptemberben újból beiratkozott a Zeneakadémiára, önkéntes ismétlőként.

Doktori disszertációját a magyar népdal strófaszerkezetéről írta 1906-ban. Ugyanekkor ismerte meg Vikár Béla fonogramgyűjteményét, s ennek hatására döntötte el, hogy falura megy népdalokat gyűjteni. Kutatásai elején ismerkedett meg a hozzá hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor vette kezdetét életre szóló barátságuk.

1906-ban Magyar népdalok címmel tíz-tíz népdalt adtak ki közösen zongora kísérettel ellátva. Október 22-én mutatták be diplomamunkáját, a Nyári estét. Ezután fél éves berlini és párizsi tanulmányútra indult. Itt ismerkedett meg Claude Debussy zenéjével. 1907-től a Zeneakadémia zeneelmélet, 1908-tól zeneszerzéstanárává nevezték ki.

1910. március 17-én, első szerzői estjén hangszeres kompozíciókkal állt a nagyközönség elé. Augusztus 3-án feleségül vette Sándor Emmát.

1909-1920 között kizárólag zongora- és zenekar-kíséretes dalokat, zongoraműveket és kamaradarabokat írt. Erre az időszakra esik például hegedű-gordonka Szonátája (1914), vagy gordonkára írt Szólószonátája (1915). Vokális alkotásaiban mindenekelőtt a magyar dalkultúra megteremtésére törekedett. Nem véletlen, hogy egyik dalsorozatának a Megkésett melódiák címet adta. Kodály ugyanis a magyar klasszikus költők: Arany János, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Balassi Bálint verseire írott műveivel próbálta pótolni azt a dalkultúrát, amely még a költők életében nem létezett. De a kortárs irodalom is felkeltette érdeklődését: Ady Endre verseit éppúgy megzenésítette, mint barátja, Balázs Béla vagy Móricz Zsigmond alkotásait. Mindezek mellett a dalainak köszönhetjük a nyelv hajlamaihoz alkalmazkodó prozódia megszületését is.

Az I. világháború kitörése nemcsak műveinek nyugat-európai terjedését akadályozta meg, hanem a falusi gyűjtések folytatását is. Kodály ezért ismeretterjesztő és tudományos közleményeket írt az Ethnographia és a Zenei Szemle című folyóiratok számára. 1919-ben Zeneakadémia, új nevén a Zeneművészeti Főiskola aligazgatójává nevezték ki. Bartók társaságában tagjai lehettek a Reinitz Béla vezette zenei direktóriumnak. 1923-ban, két hónap alatt készítette el Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára megrendelt Psalmus Hungaricust. Kodály pillanatok alatt Magyarország vezető zeneszerzőjévé vált. Munkásságát 1930-ban Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el.

Kecskeméti Vég Mihály szövegére komponált magyar zsoltár nemcsak a közvélemény nagyobb részét állította Kodály mellé, de a tanítványok seregét is vonzotta. Kodály szellemi támogatásával és az ő népnevelő-népművelő eszméinek jegyében hozta létre a harmincas évek közepén a Magyar Kórus és az Énekszó című folyóiratot. Mindkettő a katolikus egyházzene megreformálására, valamint a zenei nevelés színvonalának emelésére vállalkozott. Kodály úgy döntött, hogy ezentúl gyermekkarok számára komponál műveket. A Háry János daljáték (1925-27), a Marosszéki táncok (1930), a Galántai táncok (1933). A Psalmus Társaságban már Európa és Amerika hangversenytermeibe is eljutott. A Felszállott a páva (1938-39) és a Concerto (1934) eleve külföldi megrendelésre készült: előbbi az amsterdami Concertgebouw, utóbbi a Chicagói Filharmonikusok ötven éves jubileumára.

A harmincas években a nagyzenekari alkotások mellett Kodály álma is valóra válhatott: a népdal megszólalt a hangversenypódiumon és az Operaházban. 1925-ben induló dalestjein számos népdalfeldolgozása hangzott fel a Magyar népzene sorozatának tíz-tíz kötetéből, s ebben jelentős szerepet vállalt néhány kitűnő magyar énekművész.

A nagy változást a Székely fonó hozta, amelynek zenei anyaga már kizárólag népdalra épül. Későbbi kórusaiban Kodály újból a magyar költészethez fordult. A magyarság néprajza számára 1937-ben megírta A magyar népzene című népzene-történeti összefoglalását. Kodály arra is rávilágított, hogy zenetörténeti emlékek hiányában a magyar zenetörténeti kutatás legfontosabb segédtudománya a zenei néprajz, és ezzel Magyarországon is meghonosított egy új diszciplínát, az összehasonlító népzenetudományt.

A Kodály-írások új témája a zenei nevelés, amelyet ő "zenei belmissziónak" tekintett. Felszólalt a magyar karének ügyében (1937), s felvettette az óvodai zeneoktatás ötletét is. E munkával párhuzamosan számos pedagógiai művet tett az iskolások asztalára: elsőként a kétszólamú éneklésbe bevezető Bicinia Hungarica (négy kötet, 1937-1942) látott napvilágot. A harmincas-negyvenes évek fordulóján Kodály terve: az általános iskolai énekoktatás színvonalának emelése, a kormányzat és a főváros részéről is támogatást kapott.

1938-ban harminckét vezető értelmiségi társaságban, a Pesti Napló hasábjain tiltakozott a zsidótörvények ellen. 1940-ben Norvégia német megszállása feletti döbbenet hatására zenésítette meg Weöres Sándor versét, a Norvég leányokat. Forradalmi Petőfi-kórusai (Csatadal, Rabhazának fiai, Isten csodája) pedig a magyar kulturális és nemzeti függetlenség eszméjét hirdette egy olyan korban, amely egyre inkább kiszolgáltatta magát az elnyomó német hatalmaknak.

1942-ben nyugalomba vonult, de folytatta a népzene tantárgy oktatását a Zeneakadémián; a kormány a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntette ki. A Magyar Dalegyesületek Országos Szövetsége az 1942-es évet Kodály-évvé nyilvánította. 1943-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1945-ben rendes tagjává választotta, 1946-1949 között igazgatója volt.

1944-ben és 1945-ben zsidókat próbált menekíteni. 1944-45 fordulóján végül Kodály is egy budapesti zárda pincéjébe kényszerült - itt keletkezett békéért könyörgő zenekarra, orgonára és kórusra komponált miséje a Missa brevis, (ennek 1942-ben már galyatetői pihenése alatt elkészült orgonaszóló-változata az Organoedia, amelyet az ostrom alatt orgona-kórus ill. zenekar-kórus faktúrát adott) amely végül az 1945 februári ostrom utáni főváros első bemutatójaként 1945. február 11-én mutattak be az Operaház ruhatárában.

Feleségének halála után (1958. november 22.), 1959. december 18-án házasságot kötött a fiatal Péczely Saroltával.

A II. világháborút követően Kodály meghatározó szerepet vállalt az ország szellemi újjáépítésében. Számos közéleti feladatot kapott: a Magyar Művészeti Tanács és Zeneművészek Szabad Szervezetének elnökévé, valamint nemzetgyűlési képviselőjévé választották, s kinevezték a Zeneművészeti Főiskola igazgatósági tanácsának elnökévé. 1947-ben, a Szovjetunióban, 1948-ban és 1949-ben pedig újból Nyugat-Európában járt, 1965-ben két hónapot töltött Amerikában. Népzenei, zenepedagógiai konferenciákon vett részt, és nemzetközi kitüntetésekben részesült. Háromszor kapott Kossuth-díjat (1948, 1951, 1957). Kodály Zoltán 1967. március 6-án, reggel háromnegyed 6-kor, szívroham következtében hunyt el Budapesten.

Zenepedagógiai munkássága

Kodály Zoltán zenei nevelési koncepciója ma a magyar zenei köznevelés alapját jelenti, jelentős szerepe van a szakoktatásban is. Ezek az alapelvek fokozatosan alakultak ki, fogalmazódtak meg és mentek át a gyakorlatba, azután, hogy a zeneszerző figyelme 1925 táján a zenepedagógia felé fordult.

Elgondolása szerint a jó zenész kellékei négy pontban foglalhatók össze: 1. kiművelt hallás, 2. kiművelt értelem, 3. kiművelt szív, 4. kiművelt kéz. Mind a négynek párhuzamosan kell fejlődnie, állandó egyensúlyban. Mihelyt egyik elmarad vagy előreszalad, baj van. Az első két pontra a szolfézs és a vele kapcsolt, összefonódott összhangzattan és formatan tanít. Szükséges kiegészítés: mennél sokoldalúbb gyakorlati zenei tevékenység: kamarazene, karéneklés nélkül senkiből sem lesz jó zenész.