"..... elitnevelés és tömegnevelés egymástól el nem választható szerves egység kell hogy legyen, csak akkor értékes az eredmény, ha megvan a kettő egyensúlya ." /Kodály Zoltán/

Bemutatkozás

A Kodály Zoltán Általános Iskola 1983 szeptemberében nyitotta meg kapuit Győr-Szabadhegyen.

A Győrt keletről megközelítő dombságnak szélső része a szabadhegyi terasz, mely mintegy húsz méterrel magasabban fekszik a város általános szintjénél. A városrész határa a Kakashegy. A települést már a XII. században említi oklevél. A régi írások szerint királyi szőlősök, vincellérek voltak őslakói. Az önálló községet később Győrhöz csatolták, de ennek időpontjáról nincsenek megbízható adatok. A városrész falusias jellege a XX. század közepéig nem változott. A felépült József Attila lakótelep az 1970-es évektől topográfiailag is a városhoz kapcsolta Szabadhegyet. A városrész falusias jellege eltűnőben van, a terület fokozatosan urbanizálódik az épülő sorházakkal, lakónegyedekkel. A városrész gazdasági infrastruktúrája átlagos színvonalú. A szolgáltató szféra az elmúlt években sokat fejlődött. Bölcsőde, három óvoda, általános iskola és gyógypedagógiai módszertani központ, általános- és középiskola, szakközép és szakiskola valamint művelődési ház működik itt.

A terület legfiatalabb intézménye iskolánk. 1982-ben, Kodály Zoltán világhírű magyar zeneszerző és zenepedagógus születésének századik évfordulója alkalmából alapította Győr városa, harmadik ének-zene tagozatos, 8 évfolyamos általános iskolájaként. Az 1983/84. tanévben Tárogató Utcai Általános Iskola néven kezdte meg működését a modern intézmény.

1985. május 24-én avatták fel Bardócz Barna ötvösművész néprajzi ihletésű „ Kodály-emlék" reliefjét, ami azóta is aulánkat díszíti.

1986. május 23-án került sor a névadásra, amit a zeneszerző emlékéhez méltó szellemű nevelőmunkánkkal érdemeltünk ki. A névadó ünnepség díszvendége Kodályné Péczely Sarolta volt. Ekkor került sor Csáki - Maronyák József Kossuth-díjas festőművész Kodály portréjának leleplezésére.

Az iskola arculatát a kezdetek óta az emelt szintű ének-zenei képzés, és a francia nyelv második idegen nyelvként történő oktatása határozza meg. Az emelt szintű ének-zenei oktatás első osztálytól indul. A zeneiskolával együttműködve hangszeres zenetanulásra is lehetőség van. Énekkarok és kamarazenélés is színesíti a palettát.

Francia nyelvi képzésünk 3. évfolyamtól indul az átlagosnál jobb képességű tanulóknak. 1994 óta tanulóink első osztálytól 6. osztályig teniszoktatásban vehetnek részt. 1996-ban iskolánk udvarán két salakos teniszpályát létesítettünk, amelyeken minden éven megrendezzük a városi "Tárogató" teniszversenyt. Elmondhatjuk, hogy diákjaink több mint 60 %-a speciális képzésben részesül.

Iskolánk vonzáskörzetének jellemzője, hogy a lakótelepről, a családi házas részből és a legújabban épülő igényes lakónegyedekből egyaránt járnak hozzánk gyerekek. A szülők iskolai végzettsége, foglalkozása, anyagi háttere, igényszintje nagy szóródást mutat. A családok jelentős része kényszerül többletmunka vállalására anyagi hátrányainak kompenzálásáért. Így a szülői többletigények kielégítése mellett kiemelten fontos feladatunk a szerényebb képességű tanulók felzárkóztatása, a hátrányos helyzetű tanulók támogatása, képzése. Az iskolai élet mind hangsúlyosabb szerepet kap a tanulók nevelésében, a szabadidejük hasznos eltöltésében, hiszen a családoknak egyre kevesebb idejük van a gyermekeikkel való foglalkozásra. Reggeli ügyeletet, napközit, ebédet, igény esetén tanulószobát biztosítunk a jelentkezőknek.

Tanórán kívül számos lehetőség van szórakozásra, a tudásanyag, az ismeretek bővítésére a modern könyvtárban, informatikai-számítógépes szaktanteremben, szakkörökön, az iskolai sportkör és a Diákkör rendezvényein. Rendszeresen szervezünk hangverseny-, kiállítás-, színházlátogatást, kirándulást, táboroztatást. Lehetőséget biztosítunk a különböző egyházaknak hittanoktatásra, a szülők igénye alapján.

Oktató-, nevelőmunkánk nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem, és biztosítja az ismeretek, a vallási vagy világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését.

Nevelőtestületünknek elsődleges célja, hogy felkészítse és képessé tegye tanulóinkat a sikeres továbbtanulásra. Az elmúlt évek pályaválasztási statisztikája igazolja munkánk sikerét.

Az iskola beiskolázási körzete 

Akác u. (Sashegy)
Akácos u. (Sashegy)
Alkonyat u. (Sashegy)
Alsókert u. 
Aranka u. (Sashegy)
Banai út 
Banai úti őrház
Betérő u. (Sashegy)
Bianka u. (Sashegy)
Bimbó u. (Sashegy)
Boldizsár u. (Sashegy)
Bornemissza u. 
Brassói u. 
Búzamező u. (Sashegy)
Csaba köz 
Csendes u. 
Csengő u. (Sashegy)
Dalos u. (Sashegy)
Dobó István u.
Dombalja u. (Sashegy)
Erdélyi u. 
Erdőszél u. (Sashegy)
Estike u. (Sashegy)
Fagyal u. 
Farkas Márton u. 
Fehérvári dűlő
Fehérvári út /65-végig; 80-végig/
Fehérvári úti őrház
Fenyőfa u. (Sashegy)
Fényes u. (Sashegy)
Fuvaros u.
Gazda u. 
Gesztenyi u. (Sashegy)
Gurdony u. 
Gyopár u.
Hegyalja út (Sashegy)
Hegytető u. 
Holdfény u. (Sashegy)
Holló u. (Banai úti kertek)
Hordós u.
Illatos u. (Sashegy)
Isaszeg u.
Írottkő u. (Sashegy) 
Jáki u. 
József Attila u. / 50-végig; 67-végig/ 
Kakashegy u.
Kakashegyi dűlő
Kankalin u. (Sashegy) 
Kárpát u. 
Kedves u. (Sashegy)
Keskeny u. (Sashegy)
Kikelet u. (Sashegy)
Kisdiófa u.
Kiskapu u. (Sashegy)
Külső Fehérvári út
Lejtős u. (Banai úti kertek) 
Laktanya u. 
Lovas u.
Mézes u. (Sashegy) 
Móra Ferenc tér 
Nyerges u.
Orgonás dűlő (Banai úti kertek)
Pajzs u. 
Pattantyús u. 
Patkó u.                   /2/2011.(II.16.) OKSTB sz. határozat/
Páva u.
Pipitér u.
Rekettye u. (Sashegy) 
Rozgonyi u. 
Rózsahegy u.
Rövid u. 
Salétrom u. 
Soproni út 
Szalma u. 
Széna u. 
Szőnyi Márton u.
Takaros dűlő
Takaros u. (Banai úti kertek) 
Tárogató u. 
Tarsoly u. 
Tatai u. 
Templom u. 
Török Ignác u. 
Tusnádi u.
Tűzmadár u.
Új u.
Üteg u.
Vadalma u. (Sashegy)
Vadgesztenye u.
Vándor u.
Varga Katalin u.
Venyige u.
Virágos u.
Zöld u. 

Kodály Zoltán élete, munkássága

Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten.

A galántai népiskolában (1888-1892) és a nagyszombati érseki főgimnáziumban (1892-1900) végezte alsóbb tanulmányait. 1900. június 13-án jelesen érettségizett. Szeptemberben került Budapestre, a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakára, valamint az Eötvös Kollégiumba. Az egyetem mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is. Zeneszerzéstanára Hans Koessler volt. Az iskola hangversenyein bemutatták d-moll nyitányát (1898) és Esz-dúr trióját (1899). 1904 júniusában megkapta a zeneszerzői diplomát. Szeptemberben újból beiratkozott a Zeneakadémiára, önkéntes ismétlőként.

Doktori disszertációját a magyar népdal strófaszerkezetéről írta 1906-ban. Ugyanekkor ismerte meg Vikár Béla fonogramgyűjteményét, s ennek hatására döntötte el, hogy falura megy népdalokat gyűjteni. Kutatásai elején ismerkedett meg a hozzá hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor vette kezdetét életre szóló barátságuk.

1906-ban Magyar népdalok címmel tíz-tíz népdalt adtak ki közösen zongora kísérettel ellátva. Október 22-én mutatták be diplomamunkáját, a Nyári estét. Ezután fél éves berlini és párizsi tanulmányútra indult. Itt ismerkedett meg Claude Debussy zenéjével. 1907-től a Zeneakadémia zeneelmélet, 1908-tól zeneszerzéstanárává nevezték ki.

1910. március 17-én, első szerzői estjén hangszeres kompozíciókkal állt a nagyközönség elé. Augusztus 3-án feleségül vette Sándor Emmát.

1909-1920 között kizárólag zongora- és zenekar-kíséretes dalokat, zongoraműveket és kamaradarabokat írt. Erre az időszakra esik például hegedű-gordonka Szonátája (1914), vagy gordonkára írt Szólószonátája (1915). Vokális alkotásaiban mindenekelőtt a magyar dalkultúra megteremtésére törekedett. Nem véletlen, hogy egyik dalsorozatának a Megkésett melódiák címet adta. Kodály ugyanis a magyar klasszikus költők: Arany János, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Balassi Bálint verseire írott műveivel próbálta pótolni azt a dalkultúrát, amely még a költők életében nem létezett. De a kortárs irodalom is felkeltette érdeklődését: Ady Endre verseit éppúgy megzenésítette, mint barátja, Balázs Béla vagy Móricz Zsigmond alkotásait. Mindezek mellett a dalainak köszönhetjük a nyelv hajlamaihoz alkalmazkodó prozódia megszületését is.

Az I. világháború kitörése nemcsak műveinek nyugat-európai terjedését akadályozta meg, hanem a falusi gyűjtések folytatását is. Kodály ezért ismeretterjesztő és tudományos közleményeket írt az Ethnographia és a Zenei Szemle című folyóiratok számára. 1919-ben Zeneakadémia, új nevén a Zeneművészeti Főiskola aligazgatójává nevezték ki. Bartók társaságában tagjai lehettek a Reinitz Béla vezette zenei direktóriumnak. 1923-ban, két hónap alatt készítette el Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára megrendelt Psalmus Hungaricust. Kodály pillanatok alatt Magyarország vezető zeneszerzőjévé vált. Munkásságát 1930-ban Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el.

Kecskeméti Vég Mihály szövegére komponált magyar zsoltár nemcsak a közvélemény nagyobb részét állította Kodály mellé, de a tanítványok seregét is vonzotta. Kodály szellemi támogatásával és az ő népnevelő-népművelő eszméinek jegyében hozta létre a harmincas évek közepén a Magyar Kórus és az Énekszó című folyóiratot. Mindkettő a katolikus egyházzene megreformálására, valamint a zenei nevelés színvonalának emelésére vállalkozott. Kodály úgy döntött, hogy ezentúl gyermekkarok számára komponál műveket. A Háry János daljáték (1925-27), a Marosszéki táncok (1930), a Galántai táncok (1933). A Psalmus Társaságban már Európa és Amerika hangversenytermeibe is eljutott. A Felszállott a páva (1938-39) és a Concerto (1934) eleve külföldi megrendelésre készült: előbbi az amsterdami Concertgebouw, utóbbi a Chicagói Filharmonikusok ötven éves jubileumára.

A harmincas években a nagyzenekari alkotások mellett Kodály álma is valóra válhatott: a népdal megszólalt a hangversenypódiumon és az Operaházban. 1925-ben induló dalestjein számos népdalfeldolgozása hangzott fel a Magyar népzene sorozatának tíz-tíz kötetéből, s ebben jelentős szerepet vállalt néhány kitűnő magyar énekművész.

A nagy változást a Székely fonó hozta, amelynek zenei anyaga már kizárólag népdalra épül. Későbbi kórusaiban Kodály újból a magyar költészethez fordult. A magyarság néprajza számára 1937-ben megírta A magyar népzene című népzene-történeti összefoglalását. Kodály arra is rávilágított, hogy zenetörténeti emlékek hiányában a magyar zenetörténeti kutatás legfontosabb segédtudománya a zenei néprajz, és ezzel Magyarországon is meghonosított egy új diszciplínát, az összehasonlító népzenetudományt.

A Kodály-írások új témája a zenei nevelés, amelyet ő "zenei belmissziónak" tekintett. Felszólalt a magyar karének ügyében (1937), s felvettette az óvodai zeneoktatás ötletét is. E munkával párhuzamosan számos pedagógiai művet tett az iskolások asztalára: elsőként a kétszólamú éneklésbe bevezető Bicinia Hungarica (négy kötet, 1937-1942) látott napvilágot. A harmincas-negyvenes évek fordulóján Kodály terve: az általános iskolai énekoktatás színvonalának emelése, a kormányzat és a főváros részéről is támogatást kapott.

1938-ban harminckét vezető értelmiségi társaságban, a Pesti Napló hasábjain tiltakozott a zsidótörvények ellen. 1940-ben Norvégia német megszállása feletti döbbenet hatására zenésítette meg Weöres Sándor versét, a Norvég leányokat. Forradalmi Petőfi-kórusai (Csatadal, Rabhazának fiai, Isten csodája) pedig a magyar kulturális és nemzeti függetlenség eszméjét hirdette egy olyan korban, amely egyre inkább kiszolgáltatta magát az elnyomó német hatalmaknak.

1942-ben nyugalomba vonult, de folytatta a népzene tantárgy oktatását a Zeneakadémián; a kormány a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntette ki. A Magyar Dalegyesületek Országos Szövetsége az 1942-es évet Kodály-évvé nyilvánította. 1943-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1945-ben rendes tagjává választotta, 1946-1949 között igazgatója volt.

1944-ben és 1945-ben zsidókat próbált menekíteni. 1944-45 fordulóján végül Kodály is egy budapesti zárda pincéjébe kényszerült - itt keletkezett békéért könyörgő zenekarra, orgonára és kórusra komponált miséje a Missa brevis, (ennek 1942-ben már galyatetői pihenése alatt elkészült orgonaszóló-változata az Organoedia, amelyet az ostrom alatt orgona-kórus ill. zenekar-kórus faktúrát adott) amely végül az 1945 februári ostrom utáni főváros első bemutatójaként 1945. február 11-én mutattak be az Operaház ruhatárában.

Feleségének halála után (1958. november 22.), 1959. december 18-án házasságot kötött a fiatal Péczely Saroltával.

A II. világháborút követően Kodály meghatározó szerepet vállalt az ország szellemi újjáépítésében. Számos közéleti feladatot kapott: a Magyar Művészeti Tanács és Zeneművészek Szabad Szervezetének elnökévé, valamint nemzetgyűlési képviselőjévé választották, s kinevezték a Zeneművészeti Főiskola igazgatósági tanácsának elnökévé. 1947-ben, a Szovjetunióban, 1948-ban és 1949-ben pedig újból Nyugat-Európában járt, 1965-ben két hónapot töltött Amerikában. Népzenei, zenepedagógiai konferenciákon vett részt, és nemzetközi kitüntetésekben részesült. Háromszor kapott Kossuth-díjat (1948, 1951, 1957). Kodály Zoltán 1967. március 6-án, reggel háromnegyed 6-kor, szívroham következtében hunyt el Budapesten.

Zenepedagógiai munkássága

Kodály Zoltán zenei nevelési koncepciója ma a magyar zenei köznevelés alapját jelenti, jelentős szerepe van a szakoktatásban is. Ezek az alapelvek fokozatosan alakultak ki, fogalmazódtak meg és mentek át a gyakorlatba, azután, hogy a zeneszerző figyelme 1925 táján a zenepedagógia felé fordult.

Elgondolása szerint a jó zenész kellékei négy pontban foglalhatók össze: 1. kiművelt hallás, 2. kiművelt értelem, 3. kiművelt szív, 4. kiművelt kéz. Mind a négynek párhuzamosan kell fejlődnie, állandó egyensúlyban. Mihelyt egyik elmarad vagy előreszalad, baj van. Az első két pontra a szolfézs és a vele kapcsolt, összefonódott összhangzattan és formatan tanít. Szükséges kiegészítés: mennél sokoldalúbb gyakorlati zenei tevékenység: kamarazene, karéneklés nélkül senkiből sem lesz jó zenész.